Egészségügyi alapmodul

Vizeletképzés: szűrés, visszaszívás és kiválasztás

Mi kerül a szűrletbe, mi jut vissza a vérbe, és hogyan alakítja a vese a végleges vizeletet? A folyamatot az anyagok mozgásának iránya alapján követheted.

Források ellenőrizve: · Szerkesztett tanulási segédlet

A nephronban a vér és a szűrlet külön útvonalon halad

A nephron a vese működési egysége. Szűrőrésze a glomerulusnak nevezett hajszálérgomolyag és az azt körülvevő Bowman-tok; együtt alkotják a vesetestecskét, más néven Malpighi-testet. Ehhez kapcsolódik a csatornarendszer: az elsődleges kanyarulatos csatorna, a Henle-kacs és a másodlagos kanyarulatos csatorna. A vér az erekben marad, a belőle képződő szűrlet pedig a csatornarendszerben halad tovább.

A veseverőér vért hoz a veséhez, a vesevéna vért vezet el. A húgyvezeték a képződött vizeletet szállítja a húgyhólyag felé. Az érrendszer és a vizeletelvezető rendszer megkülönböztetése alapvető a sorrendező feladatokban.

Forrás: 1. NIH – National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases · 3. OpenStax, Rice University

Szűréskor hasznos anyagok is a szűrletbe kerülnek

A glomerulusban víz és sok kis molekula jut át a szűrőfelületen. A vérsejtek és a nagyobb fehérjék egészséges működésben nagyrészt a vérben maradnak. A szűrés tehát nem kizárólag a szervezet számára felesleges anyagokat választja ki.

Az elsődleges vizelet vagy szűrlet tartalmazhat olyan anyagokat is, amelyeket a szervezet később visszanyer. A „fehérjementes szűrlet” tananyagi rövidítést közelítésként olvasd: a lényeg a vérplazmához képest nagyon alacsony fehérjetartalom és a vérsejtek visszatartása.

Forrás: 1. NIH – National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases

Visszaszíváskor az anyag a csatornából a vér felé jut

A tubulusokban a szűrlet összetétele folyamatosan módosul. Víz, sók és tápanyagok kerülnek vissza a vérbe; a kiszűrt víz nagy részét a szervezet így visszanyeri. Emiatt a naponta létrejövő szűrlet mennyisége jóval nagyobb a kiürített vizeleténél.

A reabszorpció kifejezés értelmezéséhez mindig jelöld az irányt: csatornaüregből a vérbe. Ha egy anyagot a vese visszaszív, az adott anyag vizelettel történő elvesztését csökkenti.

Forrás: 1. NIH – National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases

A csatornarendszer a kiválasztásban is részt vesz

A tubulusok egyes anyagokat a vér felől a csatornaüregbe juttatnak. Ezt a folyamatot tubuláris szekréciónak nevezzük. A vese például a sav-bázis egyensúly fenntartásában is részt vesz azáltal, hogy a felesleges sav eltávolítását segíti.

A végleges ürítés értelmezésének hasznos szabálya: a kiszűrt mennyiségből vond le a visszaszívott mennyiséget, majd add hozzá a csatornába kiválasztott mennyiséget. Ez az összefüggés egy adott anyag mérlegét írja le.

Forrás: 1. NIH – National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases

Az ADH a víz visszatartását szabályozza

Az antidiuretikus hormon, más néven vazopresszin a hypothalamusban termelődik, és az agyalapi mirigy hátsó lebenyéből szabadul fel. Hatására a vese több vizet tart vissza. A hormon jelének és a vese megfelelő válaszának egyaránt működnie kell.

ADH-hiányban vagy a vese csökkent hormonválasza esetén nagy mennyiségű, híg vizelet képződhet. A két helyzet eltérő okot jelent. A nagy vizeletmennyiségből önmagában nem dönthető el, melyik áll fenn; a kivizsgálás orvosi feladat.

Forrás: 2. NIH – National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases

Fogalmi példa: egy anyag mennyiségi mérlege

Egy kitalált, mértékegység nélküli tanulási példában egy anyagból 100 egység szűrődik ki, 90 egység visszaszívódik, és további 5 egység jut a csatornába szekrécióval. A kiürített mennyiség 100 − 90 + 5 = 15 egység. A számok nem egy konkrét anyag élettani referenciaértékei.

A példa azt mutatja meg, hogy a szűrés mértéke önmagában nem adja meg a kiürített mennyiséget. Ugyanekkora szűrés mellett a több visszaszívás kisebb, a több szekréció nagyobb ürítést eredményezne, ha a többi feltétel változatlan.

Forrás: 1. NIH – National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases

Ellenőrizd a megértésedet

Három kérdés az összefüggésekről. A visszajelzés megmutatja, melyik részt érdemes újra átnézned.

Válaszolj magadban, majd nyisd le az indoklást.

Miért jóval kisebb a végleges vizelet mennyisége a keletkező szűrleténél?

Mert a szűrlet nagy része visszaszívódik a vérbe.

A tubulusok sok vizet és szükséges anyagot visszajuttatnak a vérbe. A végleges vizelet a szűrlet további feldolgozásával keletkezik.

Kapcsolódó rész újraolvasása
Egy anyagból 100 egység szűrődik ki, 90 visszaszívódik, 5 pedig szekrécióval kerül a csatornába. Mennyi ürül?

15 egység.

A mérleg: szűrés − visszaszívás + szekréció, vagyis 100 − 90 + 5 = 15. A példa az irányokat és az összefüggést gyakoroltatja.

Kapcsolódó rész újraolvasása
Lehet-e zavart a víz visszatartása akkor is, ha elegendő ADH termelődik?

Igen, ha a vese nem válaszol megfelelően a hormonra.

A hormontermelés és a célsejtek válasza külön tényező. A NIDDK ezt a különbséget a centrális és a nephrogén diabetes insipidus magyarázatában is bemutatja.

Kapcsolódó rész újraolvasása

Kapcsolódó gyakorlás

Idézd fel önállóan a választ, majd nézd meg a megoldást és az elérhető magyarázatot.

Gyakorlás ebben a témakörben

Pontos források és további olvasás

  1. NIH – National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases · Your Kidneys & How They Work (új lapon)
  2. NIH – National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases · Diabetes Insipidus: a vazopresszin és a vese válasza (új lapon)
  3. OpenStax, Rice University · Anatomy and Physiology 2e, 25.4 – Microscopic Anatomy of the Kidney (új lapon)

Az oktatási összefoglaló általános ismereteket rendszerez. Személyes tünet, diagnózis vagy kezelés megítéléséhez megfelelő egészségügyi szakember szükséges.

Összes tananyag · Vissza a modulhoz